Politikai mesetár

Politikai mesetár

Mi a magyar?

2015. április 21. - raczsandor

 

A címben feltett kérdés mindenkinek ismerős lehet. Az viszont valószínűleg kevésbé ismert tény, hogy a politikai gondolkodás egy sajátos vonulatának, a nemzeti romantika máig élő hagyományának köszönhető a kérdésfeltevés. A nemzeti romantika azokban a politikai közösségekben virágzik, ahol a közösség tagjai ellentmondásosan viszonyulnak a modernizációs folyamatokhoz.  Az ilyen közösségek hajlamosak belecsúszni az identitásválság állapotába, és képtelenek kikecmeregni abból. Erre a szituációra keres megoldást a nemzeti romantika. Ennek lényeg: fel kell tárni a nemzet igaz jellegét, majd meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek akadályozzák az autentikus nemzeti jelleg kibontakozását. Ehhez meg kell határozni az igaz nemzeti jelleg Eredetét.

Az Eredet két területen fedezhető fel: a történelemben és a genetikában. Ha a történelemben keressük a megoldást, akkor meg kell határozni, hogy kik voltak a jó fiúk és kik voltak a rosszak. A követendő és elrettentő példák azonosítása után már viszonylag könnyen meghatározható, hogy mit kell tennünk a nemzet történelmileg kiforrott jellegének helyreállítása érdekében.  A genetikus megközelítés a történelmi történelemformáló egyéniségek, a hősök helyett a nemzet igazi jellegét magában hordozó kollektívum vizsgálatára koncentrál. A genetikusok számára a történelem csak másodlagos körülmény, amely vagy segítette, vagy gátolta az ősi program futtatását.

Az Eredet meghatározására irányuló erőfeszítések „komoly” vitára adhatnak okot, de közben éppen a Lényegről terelik el a figyelmet. Arról, hogy a viták lezárhatatlanok. Mivel emberek vagyunk, joggal feltételezhetjük, hogy a nemzeti jellegről folytatott vitában résztvevők úgy határozzák meg a nemzetét, hogy az összhangban legyen az egyén értékvilágukkal. Ezek a szubjektív értékvilágok természetesen ellentétben állnak egymással, hiszen ha nem így lenne, akkor azon se kellene vitatkozni, hogy mi a magyar. Így áll elő az a sajátos helyzet, hogy „az Igazság” megszállott keresése közben elfeledkezünk arról az egyszerű összefüggésről, hogy problémáink jó részét nem „az Igazság” hiánya okozza, hanem „az Igazságra” törő „fene-nagy löttyös indulattól” vezérelve hajlamosak vagyunk átgázolni egymáson.

Fanatikusan keressük a (sosem volt) Egység helyreállításának csodaszereit, mert félünk beismerni, hogy nem tudjuk kezelni a különbözőségeinket.

 

(A kép forrása: mandiner.blog.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://raczsandor.blog.hu/api/trackback/id/tr217385988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lexa56 2015.04.21. 19:44:41

Szívemből szóltál. Egy troll - egy egyetértő.

Lexa56 2015.05.01. 07:23:11

Ezek a kis tanulmányok úgy látszik túl intellektuálisak és nem alkalmasak az acsarkodásra- talán ezért fogytak el az olvasók. Remélem, hogy azért azok, akik felhasználhatják, elolvassák.

explanatus 2015.05.01. 21:40:41

Ne kövezz meg, de hogy a fenébe tudnánk kezelni különbözőségeinket, ha nincs rá mód, hogy gyakoroljuk. Mára már csak kiüresedett nagycsaládosok klubja van, meg az egyházak olvasó- és imaközösségei. Újra kellene ezt a mellényt is gombolni és olyan egyesületi törvényt hozni, hogy ne az legyen a legfőbb teendő egyesületek alapításakor, hogy hol lehet egyesületi jogban jártas ügyvédet találni, hanem hogy az azonosságainkat és különbözőségeinket a magunk által jónak gondolt módon megéljük és kibeszéljük, mert jól esik (esne) valahova tartozni. A tőlünk szerencsésebb országokban vannak közösségek: klubok, egyesületek, és számtalan olyan csoportosulás, ami azért jött létre, mert valami miatt jól érzik magukat az abban résztvevők. A cím telitalálat, mert eddig a ki a magyar kérdésre döngették sokan kokárdával díszített mellüket, hogy: Hát én!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.07.19. 05:07:07

"Fanatikusan keressük a (sosem volt) Egység helyreállításának csodaszereit..."

Hát ha egység nem is volt, de jól szervezett együttműködés kellett hogy legyen az árpád-kori paraszti népességben, ugyanis másként nem tudták volna működtetni a mainál sokkal sűrűbb és a mainál fejlettebb öntöző vízellátó rendszerüket, mely egyben belvízelvezető rendszer is volt illetve a szintes fenekű középső csatornák vízi szállításra is alkalmas lehetett.

A víz de még az árvíz is az erőforrás. Árpád-kori eleink tudták ezt. Hol van a helye az árvíznek? Magyarul értjük, tudjuk a választ. Ugyanis nem bonyolult.

Az ártéren.

Eleink az árterek terepszintje fölé kiemelt, a mainál 40-szer sűrűbb csatorna hálózattal juttatták ki az árt annak a terére. :-)

Gravitációsan!

Ma a belvizeket a Tisza középvizi vízhozamát felülmúló összegzett vízhozamú átemelőkkel "oldjuk meg" nem gravitációsan, ahogy eleink tették!.

A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.

Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte.

Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom. Hiszen nekünk gyöttment szittyának kell lennünk, akik mindent a fejlett Eu-tól tanultak meg, hát ahogy a szeretetet, úgy a csatornázást, a halastavakat sem a papoktól tanultuk.

Mindezt 18. éve tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:

www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf

A vagy harminc éve rekonstruált török kori - utáni ártéri vagy fokgazdálkodás az ennek a grandiózus rendszernek a török háborúk időszakában leromlott - elfajzott maradványa volt csupán. :-(

Tanulni az okosabbtól nem szégyen és ha történetesen ők az eleink voltak, az csak külön öröm.

Amit a reformkortól kezdve vízgazdálkodás címen művelünk az az állandó csapadék többletű országok lejtős csatornázásának az ész nélküli átvétele. Ugyanis a KM-e csapadéka szélsőségesen változó. Ezért amikor belvizes időszak volt, akkor a sziket kimosattuk és elfolyattuk.

Az intenzív öntözéses mezőgazdaság pont a mi klímánkon a fenntartható!

raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2018.07.19. 08:35:07

"Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is"

Az, hogy valamit kívánatosnak érzünk, még nem bizonyíték arra, hogy úgy is volt.

Egyébként tanítani kellene az árpádkori vízgazdálkodást is.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.07.19. 10:10:19

@raczsandor: Az árpádkori vízgazdálkodást utánoznunk kellene. Nagy problémája a vízügynek hogy nem tudja hogyan érdemes visszatartani a vizet (ma árvízi szükségtározókat csinálunk horror áron, kétséges megtérüléssel). :-(

Néhány szórvány archeogenetikai vizsgálat szerint az adózó köznép a neolitikum óta folytonos a Km-ében úgy tizedik éve, mi több a neolitikus Eu benépesedésének is az egyik gócpontja volt a Km-e, ezt régen tudjuk. A tíz éves hír, nem rövid, de agyon hallgatott, újabb (archeo)genetikai vizsgálatról pedig alig hallani. :-(

www.matud.iif.hu/08okt/05.html

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.07.19. 10:15:13

Ha érdekel a téma, egy aránylag új felismerés a neolitikus AVK kultúráról és arról hogy a korábban marginálisnak gondolt szerepe nem hogy marginális, hanem központi.

www.termeszetvilaga.hu/interjuk/banffy.html

Ez meg a névtelen, világosan látszik hogy itt élő harcos arisztokrata népeket győztek le és utána lettek Árpádék szövetségesei vagy rögtön behódoltak az akkori rendvédelmiek. A köznépet meg adták vették, mint a barmot, az adózó nép mindig behódolt.

mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm#36

raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2018.07.19. 10:58:15

@rdos: Elolvastam, tényleg érdekes. Köszi! :)
süti beállítások módosítása